Ero-s szösszenet 4. rész…

2013 február 23. | Szerző: édeshármas |

Szia!
Tegnap kicsit fáradt voltam már, hogy reagáljak a beszólásaidra. Az, hogy burkoltan, sunyi, alattomos módon teszed ezt meg és nincs benned annyi gerincesség, hogy nekem írd, attól még tudom, hogy nekem címzed. „ A Besúgókat régen felakasztották” mondatodat nem tartod kicsit gusztustalannak.??? Kapj már a fejedhez és használd az agyad mielőtt bármit is írnál.
Felesleges azt gondolni magadról, hogy Te itt egy hős amazon vagy, a felkelők vezetője ahhoz még kicsit gyakorolnod kellene. Nem unod még, hogy állandóan osztod az észt? Inkább gyűjtögetnéd.
Nem tartozom Neked elszámolni semmivel, de azért elmondanám, hogy …….-at és egy másik moderátort évek óta személyesen ismerem. Ismertem Őket akkor is, amikor lilák voltak, akkor is amikor zöldek majd sárgák, aztán pirosak. De!!! Ez nem ad okot arra, hogy spiclinek nevezz és arra célozgass, hogy milyen hosszú a nyelvem. Megnyugtatlak, hogy nem vagy téma közöttünk, mert ahhoz Te nagyon jelentéktelen vagy. Nem fog a jó viszonyom megváltozni velük azért, mert Neked kényszerképzeteid vannak és paranoiás vagy. Nem adok jelentést senkiről és semmiről még, ha a Te beteg fantáziáddal ezt is gondolod. Megnyugtatlak, hogy le tudom bíró és moderátor nélkül is rendezni a konfliktusokat.
Nem gondolom, hogy én bántottalak volna Téged. Egyszer szóltam be, amiatt, hogy már unalmas az állandó rinyálásod a chat-en amiatt, hogy Ti nem találtok senkit. A saját sikertelenséged miatt teljesen felesleges másokat hibáztatni. Ha nem tetszik az oldal, állj odébb vagy gondolkozz el, hogy vajon miért nem jön össze semmi. Lenne pár tippem…….
Sürgősen akadj le rólam és ha úgy érzed, hogy nem tiszta a levegő a szobában , ahol tartózkodsz, akkor szellőztess, mert lehet, hogy belőled jön a szag. Szerintem neked fizikai fájdalmat okoz, ha a chat-en nem minden második sorban a saját beírásaidat látod. Nem is lenne ezzel semmi baj, ha nem mások baszogatásával töltenéd az időd nagy részét.
Soha nem szoktam senkit letiltani, mert az a tehetetlen, hülye emberek fegyvere, de a Te ostoba, rosszindulatú beszólásaidtól hánynom kell. Így legalább nem látom még azt sem, hogy másoknak mit írsz.
Azt ajánlom, hogy annyit foglalkozz velem, mint amennyit én veled.
Szép napot!

Na eme levelet kaptam a napokban.
Előzmények:
Eme kedves hölgyike, akitől ezt a kedves levelet kaptam, valahogy nagyon kifordult magából.
Az elején, nem sokkal a regelésem után egész jókat hülyültünk egyik-másik szobában. A szimpátiáját azzal bizonyította felém, hogy arcképet küldött magáról. Akkor mi is küldtünk.
Aztán egy időre eltűnt, nem írt rám, nem köszönt én meg békén hagytam, mert miért is zaklassam. A fordulat azzal kezdődött, hogy az egyik fórumtémában, melyben a kamusokról volt szó, nem kissé kezdett el oltogatni. Nem hozzá szóltam, mégis létszükségletének érezte hogy belém marjon. Ott még relatíve udvariasan válaszoltam neki.Sajnos a közösben is folytatta. Senki nem szólt hozzá, mégis belekotyogott. Amikor modival volt benn ( akivel tudom hogy jóban vannak, kapok innen-onnan füleseket én is ), addig nagyon bátran a közösben támadt le, utána már csak súgva merte közölni a véleményét.
Mintha direkte élvezetet találna abban, hogy rajtam köszörüli a nyelvét. Sokszor nem is rólam volt a beszélgetésekben szó, mégis belém kötött, az előzmények ismerete nélkül.
Hogy én milyen vagyok, azt elég sokan ismerik. Van akinek bejön, van akinek nem. Akinek nem jön be, hogy én pár emberrel jóízűen beszélgetek, viccelődök és ezt íráskényszernek titulálja, az szintén ne az én problémám legyen, nem az én szegénységi bizonyítványom.
Ugyanez vonatkozik ama két modira is, előzmények ismerete nélkül, szeretnek cseszegetni.
Erről ennyit. Én nem veszekedni, nem vitát szítani járok ide, jóízű beszélgetésekre, ismerkedésre vágyom. ( Nem mellesleg van találat, de nem nevesítem hogy bizonygassam az igazam és leinformálható forrást adjak bárkinek is . )
Én ezek után is vállalom mindenki felé a véleményem, ha támadnak, igenis megvédem magam, én őfelé sem nevesítettem semmit azokban a bizonyos ugratásokban,. ezt már ő vette magára, holott tudjuk: akinek nem inge, nem veszi magára. Ő minősítette saját magát.
Mivel letiltott itt adtuk meg neki a választ.
Innentől lezártnak tekintem az ügyet és nézzük levegőnek egymást.
Történet lezárva…jöhetnek a kövek